Már bedobozoltam a velem költöző papírneműt, de a Paprika tv legesetlenebb Skandinávia-szakértőjének inszinuációval felérő felszólítására beletúrtam a dobozba. Viszonylag felülről sikerült kihalászni három dokumentumot. Ahogy nézem, égető szükségem lesz rájuk Ódudán (is).
Egy cikk: Kálmán–Prószéki–Nádasdy–Kálmán C.: Hocus, Focus, and Verb Types in Hungarian Infinitive Constructions („deals with the corrective and neutral or level prosody sentences in Hungarian...” – mellesleg jó cikk).
Meg még egy cikk. Jakusné Harnos Éva: A metaforák a nyomtatott sajtó politikai híreiben. Olyan fejezetcímek vannak benne, hogy Két példa a metafora szemiózisára, vagy A metaforák és a sajtószövegek rejtett tartalma. „A befogadó a metafora megértésekor úgy érzékeli az érzelmi tartalmat és az értékítéletet, hogy a közlő rejtve marad, mivel nem fejti ki explicit módon az ítéletet alátámasztó érveit. Az érzelmi tartalom kikövetkeztetése a befogadó feladata, tehát nem vádolhatja a közlőt azzal, hogy mondanivalója tárgyáról valami negatívumot állított.” Úgy vigyázzatok!
A harmadik már-már ereklyeszámba megy (legalább is nekem, exolajmérnöknek). Olajipari értelmező szótár. Összeállította: dr. Wilde György. Tudják mi az a bunkerolaj? A CFPP, a Conradson-szám, a zavarosodási pont, a szlop? Mi a pakura, és mi a gudron? Miről nevezetes Titusville? Ha megpukkadnak se árulom el. De azt igen, hogy „Az olajipari gyakorlatban nem tekintik töltőállomásnak az ún. »üzemi kutakat«, ahol a gépjárműveket és munkagépeket üzemben tartó, saját gépeinek kiszolgálására létrahozott töltőállomás, amely kizárólag ezek üzem- és kenőanyag ellátására használatos, és amelyet közúti forgalomtól hozzá nem férhető helyen (pl. üzem vagy építkezés zárt területén) telepítettek.” Megjegyezték?